Az USA államai jelenleg is több tízmilliárd dollárnyi olyan vagyont (bankfiókok, részvények, életbiztosítások) kezelnek, amelyekért senki sem jelentkezett.
A dolgot bonyolítja, hogy az amerikai örökösödési és hagyatéki eljárások (probate process), valamint a „gazdátlan hagyatékok” (unclaimed property / escheat) témaköre rendkívül szerteágazó, mivel az Egyesült Államokban nincs egységes szövetségi örökösödési törvény.
Mi az, ami mégis általánosságban elmondható a US hagyatéki eljárásokról?
Az Amerikai Egyesült Államokban az örökösödési és hagyatéki eljárást — amelyet gyűjtőnéven probate-nek neveznek — alapvetően az határozza meg, hogy az elhunyt hagyott-e maga után érvényes végrendeletet (testate), vagy végrendelet nélkül halt meg (intestate). Mivel az USA-ban nincs egységes szövetségi örökösödési kódex, mind az 50 állam saját törvényei és saját szakbíróságai (Probate Court, New Yorkban például Surrogate’s Court) alapján jár el, de a folyamat magvát alkotó lépések az egész országban hasonló logikát követnek.
Íme az amerikai hagyatéki eljárás menete, a hivatalos jogi lépésektől egészen a gazdátlan hagyatékok sorsáig:
1. Az eljárás megindítása és a képviselő kijelölése
Az eljárás mindig az elhunyt utolsó állandó lakhelye szerinti megyei bíróságon (county court) indul el.
Végrendelet esetén (Testate):
A végrendeletben megnevezett személy — a hagyatéki végrehajtó (Executor) — benyújtja a végrendeletet és a halotti anyakönyvi kivonatot a bíróságnak.
A bíróság megvizsgálja a végrendelet érvényességét, majd kiállítja a Letters Testamentary nevű dokumentumot, amely feljogosítja az Executort a hagyaték kezelésére.
Végrendelet hiányában (Intestate):
Ha nincs végrendelet, egy közeli hozzátartozó vagy érdekelt fél kéri a bíróságot, hogy jelöljön ki egy hagyatéki gondnokot (estate administrator).
A gondnok a bíróságtól Letters of Administration nevű dokumentum formájában kap felhatalmazást.
2. A hagyatékba tartozó vagyon felmérése (Inventory)
A kijelölt képviselő (Executor vagy Administrator) első és legfontosabb feladata, hogy zár alá vegye, azonosítsa és felértékelje az elhunyt minden vagyonát.
Össze kell gyűjteni:
- a bankszámlákat
- az ingatlanokat
- az értékpapírokat
- az ingóságokat,
- valamint az üzleti részesedéseket.
Sok esetben hivatalos értékbecslőt (appraiser) kell fogadni az ingatlanok vagy műtárgyak pontos piaci értékének megállapítására.
Ezt a részletes leltárt (Inventory and Appraisal) be kell nyújtani a bíróságnak.
Fontos! Mi kerül a hagyatéki eljárás alá?
Az USA-ban a vagyon egy jelentős része kívül esik a bírósági hagyatéki eljáráson (Non-Probate Assets).
Ilyenek például:
- a közös tulajdonú ingatlanok (ha túlélési joggal kötötték: Joint Tenancy with Right of Survivorship)
- az olyan bankszámlák, amelyeken kedvezményezettet jelöltek meg (Payable on Death – POD)
- az életbiztosítások
- valamint a trösztökbe (Living Trust) helyezett vagyon
Ezek a bírósági eljárás megkerülésével közvetlenül a kedvezményezettre szállnak.
3. A hitelezők értesítése és az adósságok rendezése
Az amerikai jog szigorúan védi a hitelezőket. Az örökösök csak akkor kaphatnak bármit, ha az elhunyt minden tartozása rendezve lett.
Hirdetményi idézés:
A képviselő köteles a helyi újságokban és hivatalos közlönyökben közzétenni egy felhívást a hitelezők számára.
Határidők:
Az állami törvényektől függően a hitelezőknek általában 3–4 hónap (de sok államban ennél több idő) áll rendelkezésükre, hogy benyújtsák követeléseiket.
Ha ezt elmulasztják, követelésük jogvesztővé válhat.
Kifizetések:
A hagyatékból ki kell fizetni:
- a temetési költségeket
- a hagyatéki eljárás díjait
- a felhalmozott adósságokat (hitelkártyák, jelzáloghitelek, kórházi számlák)
- az elhunyt utolsó jövedelemadóját
- valamint az esetleges örökösödési adókat (estate tax)
4. A vagyon felosztása és az eljárás lezárása
Miután minden tartozást és adót megfizettek, a képviselő egy végső pénzügyi elszámolást (Accounting) nyújt be a bíróságnak, amely részletezi minden bevételt és kiadást.
Ha van végrendelet:
A bíróság jóváhagyása után a megmaradt vagyont a végrendeletben meghatározott módon osztják szét a kedvezményezettek (beneficiaries) között.
Ha nincs végrendelet:
A vagyon felosztása az adott állam törvényes öröklési rendje (Intestacy Laws) szerint történik.
Ez államonként eltérő, de általában szigorú sorrendet követ:
- túlélő házastárs
- gyermekek
- unokák
- szülők
- testvérek
- majd a távolabbi rokonok (nagynénik, unokatestvérek)
Vannak államok, ahol a hagyaték az apai és anyai családi ág között oszlik meg, míg más államokban a legközelebbi rokon örököl mindent.
5. Mi történik, ha nincsenek örökösök?
Ez az a pont, ahol az eljárás átvált a „gazdátlan hagyaték” szakaszába.
Az örököskutatás fázisa:
Ha nincs ismert hozzátartozó, a bíróság és a hagyatéki gondnok nem mondhatja ki azonnal, hogy a vagyon az államot illeti.
Kötelező jelleggel „jóhiszemű és alapos kutatást” (diligent search) kell lefolytatniuk. Ilyenkor gyakran professzionális, örököskutatással és genealógiával foglalkozó cégeket bíznak meg (forensic genealogists vagy probate research firms), akik családfakutatás alapján próbálnak meg felkutatni akár harmad- vagy negyedízigleni oldalági rokonokat is — sokszor külföldön is (például Kelet-Európában, ha a kivándorolt ősnek ott maradtak rokonai).
Állami átvétel: Escheatment
Ha a kutatás sikertelen, vagy az örökösök a törvényben meghatározott időn belül nem jelentkeznek a vagyonért, életbe lép az escheat jogintézménye.
Átadás az államnak:
A Probate Court lezárja az eljárást, és elrendeli, hogy a fennmaradt készpénzt, banki egyenlegeket, valamint az ingóságok és ingatlanok értékesítéséből származó összeget utalják át az adott állam State Treasury vagy Unclaimed Property Division szervezetéhez.
Őrzési időszak:
Az államok többsége nem költi el azonnal ezt a pénzt. Egyfajta vagyonkezelőként (custodian) működnek.
Bizonyos államokban a törvényes örökösök még évekig, vagy akár határidő nélkül is jogosultak lehetnek jelentkezni a vagyonért, ha később előkerülnek, és hitelt érdemlően igazolni tudják az elhunyttal fennálló rokonsági kapcsolatukat.